Astrophysics logo

Az APO 3.5 méteres távcsõve
APO 3.5 m, New Mexico
Az asztrofizika minden bizonnyal a mai modern fizika egyik legdinamikusabb, leggyorsabban fejlõdõ ága. Természetes folyamat a fizikán belül, hogy egyes szakterületek idõvel kiemelkednek, lényeges elõrehaladást produkálnak, majd visszaesnek. A XX. században több ilyen folyamatot figyelhettünk meg. A század elsõ felében a kvantummechanika és a relativitáselmélet megalkotása nemcsak a hozzájuk kapcsolódó területek felemelkedését okozták, de magát a fizikát is - ha csak idõlegesen is - egyértelmûen a természettudományok elsõ számú ágává tették. A század második felében a mérõberendezések és nagyteljesítményû számítógépek fejlõdése természetesen vezetett az ezekre épülõ kutatási ágak elõretöréséhez. Most épülnek a hatalmas gyorsítók, most folynak a szuperszámítógépes szimulációk a fizika több területén, és most készülnek a 10 méter nagyságrendû távcsövek.

Kanári Szigetek
Távcsövek Tenerife-n
A modern asztrofizika - a hagyományos értelemben vett csillagászattal talán némiképp ellentétben -, mint az elméleti és kísérleti fizika egy lényeges ága, már olyan elméleti és kísérleti eredményekre képes, amely az Univerzumban zajló folyamatok nagyrészét a korábbinál minõségileg jobban írja le. A szupermasszív fekete lyukak elméletétõl a galaxisok kialakulásának és fejlõdésének leírásán, a Naprendszer szerkezetének feltárásán és a csillagközi térben lévõ atomok és molekulák fizikájának megértésén keresztül egészen a korai Univerzumban lejátszódó, a részecskefizika szempontjából is érdekes, földi körülmények között tanulmányozhatatlan folyamatok megértéséig, rengeteg részterületet fog át.

Keck I., a világ legnagyobb távcsöve
Keck I., Mauna Kea, Hawaii
A más területeken tapasztalható finanszirozási problémák (lásd részecskefizika) ahhoz vezetnek, hogy az asztrofizika, a relatívan kisebb eszközigényének köszönhetõen, a tudományos élet egyik legproduktívabb ágává válik. A tendenciát felismerve a Fizikus Tanszékcsoport a legfontosabb 6 fejlesztendõ terület között sorolta fel az asztrofizikát. Az MTA Csillagászati Kutatóintézetében, az ELTE TTK Csillagászat Tanszékén és az MTA KFKI RMKI-ban is végeznek komoly asztrofizikai kutatást.

Még épül...
Épülõ távcsõ, La Palma
A szakirány elõadásai: A képzés itt ismertetett programja alapján egyértelmû, hogy a modern csillagászattal, az asztrofizikával, mint a fizika egyik ágával ismerkednek meg a hallgatók egyetemi tanulmányaik utolsó két évében, és ennek eredményeképp olyan fizikus diplomát kapnak a kezükbe, amely a fizika kapcsolódó területein is kellõ jártasságot biztosít majd a munkába álláshoz. A szakirányú oktatás során tanult ismeretek alapján mind az ELTE Doktori Iskolájában (a "Részecskefizika, nagyenergiás magfizika, asztrofizika" alprogramon belül) mind pedig külföldi egyetemeken továbbképzésére nyílik lehetõség.


All pictures on this page are Copyright © Zsolt Frei, 1993-2003
Email remarks to frei@zsolt-frei.net
This page was last updated on May 15, 2003.