|
|
APO 3.5 m, New Mexico |
Az asztrofizika minden bizonnyal a mai modern fizika egyik
legdinamikusabb, leggyorsabban fejlõdõ ága. Természetes folyamat a
fizikán belül, hogy egyes szakterületek idõvel kiemelkednek,
lényeges elõrehaladást produkálnak, majd visszaesnek. A XX.
században több ilyen folyamatot figyelhettünk meg. A század elsõ
felében a kvantummechanika és a relativitáselmélet megalkotása
nemcsak a hozzájuk kapcsolódó területek felemelkedését okozták,
de magát a fizikát is - ha csak idõlegesen is - egyértelmûen a
természettudományok elsõ számú ágává tették. A század
második felében a mérõberendezések és nagyteljesítményû
számítógépek fejlõdése természetesen vezetett az ezekre
épülõ kutatási ágak elõretöréséhez. Most épülnek a hatalmas
gyorsítók, most folynak a szuperszámítógépes szimulációk a
fizika több területén, és most készülnek a 10 méter
nagyságrendû távcsövek.
|
Távcsövek Tenerife-n |
A modern asztrofizika - a hagyományos értelemben vett
csillagászattal talán némiképp ellentétben -, mint az elméleti
és kísérleti fizika egy lényeges ága, már olyan elméleti és
kísérleti eredményekre képes, amely az Univerzumban zajló
folyamatok nagyrészét a korábbinál minõségileg jobban írja le.
A szupermasszív fekete lyukak elméletétõl a galaxisok
kialakulásának és fejlõdésének leírásán, a Naprendszer
szerkezetének feltárásán és a csillagközi térben lévõ atomok
és molekulák fizikájának megértésén keresztül egészen a korai
Univerzumban lejátszódó, a részecskefizika szempontjából is
érdekes, földi körülmények között tanulmányozhatatlan
folyamatok megértéséig, rengeteg részterületet fog át.
|
Keck I., Mauna Kea, Hawaii |
A más területeken tapasztalható finanszirozási problémák (lásd
részecskefizika) ahhoz vezetnek, hogy az asztrofizika, a
relatívan kisebb eszközigényének köszönhetõen, a
tudományos élet egyik legproduktívabb ágává válik.
A tendenciát felismerve a
Fizikus Tanszékcsoport a legfontosabb 6 fejlesztendõ terület
között sorolta fel az asztrofizikát. Az MTA Csillagászati
Kutatóintézetében, az ELTE TTK Csillagászat Tanszékén és az MTA
KFKI RMKI-ban is végeznek komoly asztrofizikai kutatást.
|
Épülõ távcsõ, La Palma |
A szakirány elõadásai: A képzés itt ismertetett programja
alapján egyértelmû, hogy a modern csillagászattal, az
asztrofizikával, mint a fizika egyik ágával ismerkednek meg a
hallgatók egyetemi tanulmányaik utolsó két évében, és ennek
eredményeképp olyan fizikus diplomát kapnak a kezükbe,
amely a fizika kapcsolódó területein is kellõ jártasságot
biztosít majd a munkába álláshoz.
A szakirányú
oktatás során tanult ismeretek alapján mind az ELTE Doktori
Iskolájában (a "Részecskefizika, nagyenergiás magfizika,
asztrofizika" alprogramon belül) mind pedig külföldi egyetemeken
továbbképzésére nyílik lehetõség.
|